Öröm és önbizalom. Képzőművészeti alkotás nem csupán azoknak, akik “szeretnek rajzolni”.
„Minden gyerek egy művész, a kérdés csak az, hogyan maradjon művész, ha már felnőtt.“
Pablo Picasso
Meggyőződésem, hogy minden gyerek szeret vagy szeretett rajzolni, de legalábbis eszközzel nyomot hagyni. Sajnos azonban gyakran a negatív kritika -sokszor maguktól a szülőktől vagy az intézményektől! ☹️ -olyan fokú visszaesést okozhat, hogy a gyermek már egyszerűen elveszíti érdeklődését és nem fog többé “szeretni” rajzolni. ☹️ Később, ha az iskolában teljesítenie kell már a szorongás tör rá, majd pedig egyenes az út az “utálok” rajzolni felé.
Ezzel -az egyértelmű veszteségeken kívül- “csak” annyi a baj, hogy a gyermeket elvágjuk egy olyan eszköztől, amely a sikeres iskolai teljesítéséhez szükséges képességeit komplexen fejleszti.
Sajnos sok szülő és pedagógus nem látja meg, hogy milyen nagy szerepe van egy JÓL MEGALKOTOTT feladatnak a beszéd, a nyomaték, a matematikai készségek, a finommotorika, a gondolkodás, a figyelem-és emlékezet, az észlelés, a sorrendiség, a testséma, az érzékelés, az érzelmi intelligencia, az önreflexió és meg sokminden más terület kialakulásában és fejlesztésében. (Itt a feladat alatt valóban feladatot értek, nem pedig a már sajnos klasszikus “rajzoljuk valami szépet” vágy a “rajzoljuk le a nyári élményünket”.
A velem rajzoló gyerekek bizalmas, elfogadó légkörben olyan különleges technikákat és formavilágot sajátítanak el tudatosan megalkotott feladatokon keresztül, melyek garantáltan sikert, magabiztosságot és örömöt hoznak számukra. ❤️
Mindeközben pedig komplex fejlesztésen vesznek részt, mely kihat a mindennapi óvodai-iskolai és “civil” életükre egyaránt.
Nézd meg az alábbi linken, vagy a galériában az eddigi munkákból készült válogatást! 🙂